Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Városok - Magyarország képes leírás - Duna.tlap.hu
részletek »

Városok - Magyarország - Duna.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: duna.tlap.hu » Városok - Magyarország
Keresés
Találatok száma - 18 db
Bajai érdekességek

Bajai érdekességek

A Duna bal partjára települt város életében a víz javarészt áldást, gyarapodást hozott, kivéve az 1956-os esztendőt. A folyó azon a tavaszon barátságtalan arcát is megmutatta az itt élőknek, az addig még sosem látott magas vízállás 10, 37 méter volt. A bajaiak még ma is emlékeznek a félelmetes jeges árra, és a város megvédéséért folytatott küzdelemre.

Dunaföldvár

Dunaföldvár

Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A Dunaújváros, Paks, Kecskemét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek.

Dunakiliti

Dunakiliti

A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszert torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8-10 km-re) fekszik, a Szigetköz csücskében, ott ahol a Nagy-Dunából kiszakad a Mosoni- Duna. A Duna szabályozásának révén fejlődött a térség legjelentősebb településévé.

Dunaújváros története

Dunaújváros története

A város a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, a Pentelei-löszparton terül el, Budapestről 67 km-re. A főváros felől az M6-os autópályán és a 6-os főközlekedési úton, valamint vasúton, Székesfehérvár felől a 62-es autóúton közelíthető meg. A 150 m tengerszint feletti magasságban települt várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. Városunk új büszkesége Pentele híd, amelyet 2007 nyarán avattak fel.

Esztergom

Esztergom

A Dunántúl északkeleti részén, a Visegrádi-hegységtől északra, a Pilis lábánál, a folyó jobb partján fekszik Esztergom városa. A várossal szemben, a Duna másik oldalán Párkányt találjuk, a két város között a 2001-ben újjáépített Mária Valéria-híd biztosítja a közúti és gyalogos kapcsolatot. Az EU-normák alapján létrehozott felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz, turizmus szempontjából a Budapest-Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik. A Duna félkörben fogja körül a várost és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Itt található az óvárosi rész, melynek legmagasabb pontja a 157 méteres, dolomitból álló Várhegy.

Esztergom - a kikötőváros

Esztergom - a kikötőváros

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja. A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból a Budapest-Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz.

Esztergom - film

Esztergom - film

MeneTrend Itthon: Esztergom RtlKlub videó Esztergomról. Esztergomnak különösen fontos szerepe van a magyar történelemben, hisz innen indult az államiság és a magyar kereszténység története is.

Esztergom és környéke

Esztergom és környéke

A magyarországi Duna-szakasz legfestőibb része az Esztergom és Visegrád között elterülő Duna-kanyar. A jégkorszakot követően vájta bele medrét a folyó évek százezrei alatt az itteni vulkáni hegy - ma a Visegrádi- és a bal-parti Börzsöny-hegység - kőzetébe, és alakította ki kettős S-kanyarú völgyét. A táj - feltehetően nem a szépsége, hanem a letelepedésre alkalmassága által - már az őskor emberét is vonzotta. Nem véletlen, hogy az országot elfoglaló magyarok első fejedelmi székhelye is itt alakult ki, és itt született meg a magyar állam, és a bölcső pedig az ország egyik legrégebbi városában, 250 éven át első fővárosában, Esztergomban ringott.

Gyilkosság a Duna-parton

Gyilkosság a Duna-parton

A Danube Flow - Hív a Duna! című programsorozat célja a Duna értékeinek népszerűsítése és védelme. A Duna-menti magyar városok többségének lakói nehezen tudják megközelíteni a folyópartot, ezért minden szempontból elvesztették az élő kapcsolatot a Dunával. A vállalati-civil együttműködésben megvalósuló projekt éppen ezért tavasztól őszig élményeket kíván adni az embereknek. Az ötletgazdák szeptember 30-ig kulturális, sport, ismeretterjesztő és családi szabadidős programokat szerveznek, hogy az emberek ismét birtokba vegyék a folyó városi szakaszait. A programsorozat március 21-én, a Víz Világnapja előestéjén közösségi fényfestéssel indult a budapesti Szabadság-híd lábánál, majd rá egy hétre filmvetítésen mutatták be a Római-part történetét. A Gyilkosság a Duna-parton című interaktív, utcai nyomozás ennek a sorozatnak az újabb állomása. A kitalált bűntényt és a feladatokat a Mozdulj ki és nyomozz! játékkal ismertté vált krimiestek csapata dolgozta ki kifejezetten Duna-parti helyszínekre.

Hirdetés
Mohácsi busójárás

Mohácsi busójárás

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Nagymaros - film

Nagymaros - film

NeneTrend Itthon: Nagymaros RtlKlub film Nagymarosról. Nagymaros kellemes úti cél, ha ellátogatunk ide, az ország egyik legszebb panorámájával találkozhatunk.

Paks

Paks

Paks az atomváros. Ez az első gondolata a nem itt élőknek. Ez egyrészt természetes, másrészt fontos is számunkra. A város lakóinak nagy része szoros kapcsolatban áll a hazai villamos energiatermelés majd' felét biztosító atomerőművel, ezrek élnek belőle. Az erőmű meghatározza a mindennapokat, a város jelenét és jövőjét. Ám azt remélem, hogy a - hang és videofelvételekkel színesített - Internet technológia segítségével sikerül bemutatni a város kevésbé ismert, másfajta arcait is.

Ráckeve története

Ráckeve története

Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.

Szentendre a művész város

Szentendre a művész város

MeneTrend IttHon: Szentendre RtlKlub videó a városról. Ezúttal Szentendrét vettük célba: igazán szerencsések a fővárosiak, hogy egy ilyen bájos, csodaszép városka van saját lakóhelyük közelében.

Szentendre Régen és Ma

Szentendre Régen és Ma

Tudjátok, merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között ... Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget: azon túl a Nagy-Duna, amott egy római kőhíd maradványai. A városka mögött és bal oldalán csupa szőlőskert, meg gyönyörű hegyek ... Aztán az a szép völgy Szentendre, Pomáz és Buda között, mint valami óriás amfiteátrum ... Gyönyörű táj, gazdagság, jó bor, pompás víz. Akarsz ennél többet?

Vác

Vác

Vácot a XI. századtól említik írott források, városunkat tehát közel ezer évesnek tekinthetjük. A környék a kedvező természeti adottságok miatt természetesen már több évezrede folyamatosan lakott hely. A Duna kanyarulatában, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál kezdetektől minden adott az emberi élet alapvető szükségletei biztosítására. A dombság, az erdő, a folyam jó lehetőség a táplálékszerzéshez, a biztonságos lakóhelyek kialakításához, a kereskedelemnek jó háttér a vízi szállítás, a dunai átkelés lehetősége, az útvonalak találkozása.

Visegrád

Visegrád

Visegrád több, mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye. A Dunakanyar szívében elterülő város neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de már a rómaik erődöt emeltek itt, a mai Sibrik-domb területén. A XXI. században a híres Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező csodás erdőség pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett. Látogasson el városunkba, és kísérje figyelemmel programjainkat az eseménynaptárban és az aktualitások között!

Tuti menü